A Számvitelről szóló törvény hatályos rendelkezései alapján a kapcsolt vállalkozásoknak lehetőségük nyílik az év végén utólagos korrekció elszámolására, abban az esetben, ha év közben a szokásos piaci ártól eltérő árat alkalmaztak szerződéses jogviszonyaikban. Az utólagos korrekció alapján a kapcsolt felek között létrejött ügyletek szokásos piaci áron kerülnek kimutatásra, azon a mérlegsoron, amelyre tekintettel a korrekció elszámolására sor került.

A Társasági adóról és osztalékadóróló szóló törvény hatályos rendelkezései alapján a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó nyilvántartás elkészítési határideje a társasági adóbevallás benyújtásának időpontjával egyezik meg.

A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 18. §. (5) bekezdése alapján az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a társasági adóbevallás benyújtásáig köteles a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó nyilvántartást elkészíteni.

A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009 (X.16.) PM rendelet 2013. június 21-től hatályos rendelkezései alapján a változatlan áron történő továbbszámlázások tekintetében, amennyiben az több kapcsolt fél felé történik, az adóalany köteles a kapcsolt felek részére történő megosztást alátámasztani.

A 2013. június 21-től hatályba lépett jogszabály módosítás értelmében nem terheli az adózót transzferár dokumentálási kötelezettség abban az esetben, ha a szerződés alapján történő teljesítések nettó értéke az adóévben szokásos piaci áron számolva nem haladja meg az 50 millió forintot.

Az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön, vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot, nem minősülhet mikro-, kis- és középvállalkozásnak, abban az esetben sem, ha a gazdasági mutatók alapján felállított kritériumoknak megfelel.

Nem merül fel transzferár dokumentációs kötelezettség a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és a kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetén abban az esetben, ha a belföldi illetőségű adózó - nemzetközi szerződés rendelkezése alapján - a társasági adó alapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazzon külföldön adóztatható jövedelmet.

Egy független, nem kapcsolt felek között létrejött ügylet akkor vethető össze egy ellenőrzött, kapcsolt felekkel létrejött ügylettel, azaz abban az esetben alkalmazható az összehasonlító árak módszere, ha az alábbi két feltétel valamelyike teljesül:

Nem terheli a Szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet alapján dokumentálási kötelezettség az adózót, ha a szerződés alapján történő teljesítések szokásos piaci áron számított nettó értéke a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban nem haladja meg az 50 millió forintot.

A transzferár dokumentáció, illetve az azt alátámasztó nyilvántartások nem kizárólag magyar nyelven készíthetők el. Abban az esetben azonban, ha a vonatkozó dokumentumok idegen nyelven állnak rendelkezésre, akkor az Adózás rendjéről szóló törvény szerint 95. §. (2) bekezdése alkalmazandó.

Az OECD által elfogadott megközelítés szerint minden olyan nyereséget a telephelynek kell tulajdonítani, amelyet akkor érhetne el, ha önálló és független vállalkozásként azonos vagy hasonló feltételek között azonos vagy hasonló tevékenységet végezne.

A kapcsoltsági viszony megállapításánál fontos megjegyezni, hogy a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó rendelkezései alapján a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.