Kérdezz-felelek!
Mentesül-e az adózó a dokumentációs kötelezettség alól, ha az adóhatóság a dokumentáció hiánya miatt mulasztási bírságot szabott ki?
Ferik Edit(2013.05.21.)Az Adózás rendjéről szóló törvény 172. §. (16) bekezdése alapján a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség elmulasztása esetén az adózó nyilvántartásonként 2 millió forintig, ismételt jogsértés esetén 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén a mulasztási bírság az első esetben kiszabott mulasztási bírság négyszereséig terjedhet. A kötelezettség teljesítése esetén az ismételten kiszabott mulasztási bírság korlátlanul mérsékelhető. E rendelkezések alapján, mulasztási bírság kiszabása esetén sem mentesül az adózó a dokumentációs kötelezettség teljesítése alól.
Aktualitások
Szakmai konferencia - 2013. június 27.
Szakértői csapatunk 2013. június 27-én, együttműködő partnerünk a Menedzser Praxis Kft. szervezésében konferenciát tart. A transzferárazás aktuális gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban, különös tekintettel a 2013.06.21-én életbe lépett jogszabályváltozásra.
Jogszabály változás - Szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő kötelezettség
2013. június 21-től hatályba lépett a 22/2009. (X. 16.) a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet módosítása.
Transzferár dokumentáláshoz cégméret meghatározás - Adóvilág 2013/7
Az Adóvilág 2013/07. számában A Vállalkozások besorolása és azok adójogi vonzata címen megjelent cikk segítséget nyújt a vállalkozások mikro-, kis- és középvállalati besorolásához.
Szakmai konferencia - 2013. június 13.
Szakértői csapatunk 2013. június 13-án, együttműködő partnerünk a Menedzser Praxis Kft. szervezésében konferenciát tart A transzferárazás aktuális gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban, amelyre szeretettel várjuk!
A transzferár dokumentálás alól mentes jogügyletek
Előző cikkemben a transzferár dokumentálási feladat első részeként a kapcsolt vállalkozások meghatározására vonatkozó jogszabályi előírásokat és azok gyakorlati alkalmazását ismertettem. A kapcsolt vállalkozások meghatározását követően következő feladatunk annak megállapítása, hogy ha léteznek kapcsolt vállalkozások és történtek közöttük tranzakciók, akkor fennáll-e a transzferár dokumentálási kötelezettség. A transzferár dokumentálási kötelezettség alól mentesülhet az adózó ún. „alanyi mentesség” alapján, ha mint adóalanyt mentesítik a hatályos jogszabályok, illetve mentesülhet ún. „tárgyi mentesség” alapján is jogszabályban meghatározott jogügyletek, tranzakciók esetén.
Ha a fentiek alapján azt állapítjuk meg, hogy a társaság dokumentáció készítésére kötelezett, abban az esetben is előfordulhat, hogy meghatározott jogügyletek, tranzakciók a 22/2009. a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló PM rendelet 1. §. (3)-(4) bekezdése alapján mentesülnek ez alól a kötelezettség alól.
A transzferár dokumentálás alanyai
A Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény a kapcsolt vállalkozások számára transzferár dokumentálási kötelezettséget ír elő. Azonban ez a kötelezettség nem minden kapcsolt vállalkozást, és nem minden kapcsolt vállalkozás között tranzakciót érint. Így nem árt, ha tisztában vagyunk a hatályos szabályozással, hiszen így felesleges időráfordítástól és költségektől mentesülhetünk. Jelen cikkünkben abban kívánunk segítséget nyújtani, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozás alapján kinek és milyen jogügyletekről kell transzferár dokumentációt készíteni, annak érdekében, hogy egy adóhatósági ellenőrzés során – a dokumentáció hiánya miatti - mulasztási bírságot elkerülje.
Első körben azt vizsgáljuk meg, hogy kikre, milyen jogalanyokra terjed ki ez a kötelezettség, és kik azok mentesülnek ez alól. Mivel a dokumentálási kötelezettséget a Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény (TAO) fogalmazza meg, így ez a kötelezettség kizárólag a társasági adóalanyokat terheli. Tehát nem merül fel a dokumentálási kötelezettség azon jogalanyok esetében, akik jövedelemadózásuknak nem a TAO törvény szerint tesznek eleget. Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy bizonyos jogügyletek esetén csak az ügyletben résztvevő egyik kapcsolt félnél merül fel a dokumentálási kötelezettség, a másik felet nem érinti ez az előírás. Így például az egyszerűsített vállalkozói alanyokat, illetve az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetén az önkormányzatot nem terheli transzferár dokumentálási kötelezettség.
Kapcsolt felek közötti készfizető kezesi szerződés
[Tao. tv. 18. § (1), (2) bekezdés]
NAV állásfoglalás
Egy kft. [leányvállalat] – az anyavállalatával fennálló kapcsolt vállalkozási viszony időszaka alatt (2010-ben) 5 évet meghaladó lejáratra – a számlavezető bankjával hitelszerződést kötött, amelynek kapcsán az anyavállalat – ellenérték nélkül – készfizető kezességet vállalt a leányvállalat által felvett hitelre. Az anya- és a leányvállalat között időközben (2012-ben) megszűnt a kapcsolt vállalkozási viszony. Ez esetben – tekintve, hogy az anyavállalat a szolgáltatásáért (készfizető kezességvállalás) ellenértéket nem számít fel – a szokásos piaci ártól eltérő áralkalmazás miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 18. §-a szerinti korrekció alkalmazása a következők szerint merülhet fel.
